RSS
Hungarian (formal)English (United Kingdom)
Hírlevél feliratkozás
Email: *
Név: *


Facebook


Hónap kérdése

KÉRDŐÍV AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG VAGY LAKÓHELY MIATTI HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBEZTETÉSRŐL

A kérdőív kitöltéséhez kattintson ide!

Főoldal Hasznos tudnivalók Utazási szerződések Utazási szerződések megszüntetése

Utazási szerződések megszüntetése

Az utas elállhat-e a szerződéstől?

Először is tisztázni kell, mit jelent az elállás. Az elállás egy olyan jogi lépés, amellyel a szerződő felek egyike egyoldalúan bontja fel („visszamondja”) a köztük érvényben lévő szerződést. A felbontásból az következik, hogy ez a szerződés úgy szűnik meg, mintha a felek között nem is jött volna létre, vagyis az addig kifizetett díjakat (előleget) az utasnak vissza kell kapnia. A szolgáltatás természetéből kiindulva utazási szerződések esetében elállást csak az utazás megkezdése előtt (vagyis amikor még nem kezdtük el igénybe venni a szolgáltatást) lehetséges gyakorolni. Az utazási szerződésektől az utas bármilyen okból elállhat, sőt vannak különleges okból gyakorolható esetek is.


Milyen időpontig és milyen okból állhat el az utas a szerződéstől?

A jogszabály lehetővé teszi, hogy az utas az utazási szerződéstől írásban tett nyilatkozattal bármikor elállhasson, de feltétlenül az utazás megkezdése előtt kell ezt a nyilatkozatot megtennie.. Az elállás indokát és időpontját tekintve különbség leginkább abban van, hogy kell-e, és ha igen, mennyi bánatpénzt kell megfizetni a szervező részére.


Milyen formában közölje az utas az elállását?

Mivel jelentősége van annak, hogy az utas közölte-e egyáltalán az elállási szándékát, illetve hogy pontosan mikor közölte azt, az utólagos jogviták elkerülése végett érdemes mindig írásban közölni az elállást. Az írásos forma biztosíthatja ugyanis, hogy nyoma marad az utas elállási nyilatkozatának: lehet faxon, e-mailben, ajánlott és tértivevényes levélben, esetleg személyesen, az utazási iroda által szabályszerűen átvett írásos nyilatkozattal jelezni, hogy el akarunk állni az utazási szerződéstől.


Bánatpénzt kell-e fizetnem, ha elállok a szerződéstől?

Az utazási szerződésben az utas elállása esetére bánatpénz is kiköthető. Ez azt jelenti, hogy ha az utas eláll, a szervező csak akkor követelheti tőle bánatpénz megfizetését, ha ez a lehetőség eleve benne volt az eredetileg megkötött szerződésben, és csak annyit követelhet, amit a szerződés tartalmaz. (Mindazonáltal bizonyos esetekben bánatpénz annak ellenére sem követelhető, hogy az benne volt a szerződésben, link.)


Mennyi bánatpénzt kell nekem fizetnem?

A szerződésben az utas elállásának esetére kikötött bánatpénz mértéke nem haladhatja meg a szolgáltatás díjának (részvételi díj) összegét. A bánatpénz egyébként a szolgáltatás díjának (a részvételi díjnak) százalékában kifejezett átalány formájában is megállapítható. Vagyis legrosszabb esetben a szolgáltatás eredeti összegét kell megfizetnünk egy visszamondott utazás után, azonban a teljes díjban foglalt, de külön felszámított adók, illetékek és egyéb kötelező terhek megfizetését nem követelhetik az utastól.

A jogszabály védi azoknak az utasoknak az anyagi érdekét, akik viszonylag hamar jelzik a szervezőnek, hogy mégsem kívánják igénybe venni a szolgáltatást. Amennyiben az utas az utazás megkezdését megelőző harmincöt napnál, szálláshely (apartman) igénybevételére irányuló utazási szerződés esetében pedig negyvenöt napnál korábban áll el a szerződéstől, bánatpénzként legfeljebb a szolgáltatás díjának (a részvételi díjnak) tíz százaléka követelhető.


Mikor nem kérhetnek tőlem egyáltalán bánatpénzt?

  • Ha az utas az utazás megkezdését megelőző hatvan napnál korábban eláll az utazástól, bánatpénz nem követelhető.
  • Ha az utazásszervező az utazási szerződés lényeges feltételét az indulás előtt rajta kívül álló okból kívánja jelentősen módosítani (így különösen, ha a díjemelés mértéke a nyolc százalékot meghaladja), és az utas úgy dönt, hogy eláll a szerződéstől, bánatpénzt nem lehet jogszerűen követelni tőle.
  • Ha az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely - az utazási szerződés megkötését követően - a külpolitikáért felelős szerv honlapján az „utazásra nem javasolt” térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül, az utazásszervező köteles azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást nyújtani. Ezt azonban az utas nem köteles elfogadni, hanem akár el is állhat a szerződéstől, és bánatpénz ilyenkor sem követelhető tőle. A külpolitikáért felelős szerv Magyarországon a Külügyminisztérium, melynek honlapján a Konzuli ügyek menüponton belül, az Utazás külföldre almenüben alatt lehet utazási szempontból jelentős és friss információkat kapni.

(http://konzuliszolgalat.kormany.hu/utazasra-nem-javasolt-tersegek)


Előfordulhat olyan eset is, hogy az utazásszervező áll el a szerződéstől?

Igen, az utazásszervező legkésőbb az utazás megkezdése előtt húsz nappal (írásban tett nyilatkozattal) jogszerűen elállhat az utazási szerződéstől, vagyis nem teljesíti azt, amiről az utassal megállapodott. A szervező attól függetlenül elállhat, hogy az ok a szervező vagy az utas érdekkörében merült fel.


Mire vagyok jogosult, ha az utazásszervező visszamondja az utamat?

Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el a szerződéstől, az utas ún. helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt, ha ennek nyújtására az utazásszervezőnek lehetősége van. A helyettesítő szolgáltatás azonban csak azonos vagy magasabb értékű lehet az eredetihez képest, de az utas egyik esetben sem köteles elfogadni az ajánlatot. Például egy tunéziai út helyett fel lehet ajánlani egy legalább olyan értékű utazást. A jogszabály a helyettesítő szolgáltatás ismérveit nem sorolja fel, így a tunéziai utazás helyett fel lehet ajánlani akár egy földközi-tengeri tengerjárós utazást, de akár egy libanoni körutat is. Mivel az utazási irodának érdeke, hogy az utas elfogadja a helyettesítő szolgáltatást, valószínűleg valami hasonló jellegű utat fog felajánlani.


Mi jár nekem, ha nem tetszik a helyettesítő szolgáltatás vagy olyat fel se ajánlanak?

Ha az utazásszervező helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes vagy az utas a felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, az utazásszervező köteles azonnal visszafizetni a teljes befizetett díjat és az után az irányadó jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot teljesíteni. Ha a szervező a helyettesítő szolgáltatást az eredetinél alacsonyabb értéken nyújtja, és az utas ebbe belemegy, a szervező köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni.


A felmerült káromat megtéríti valaki?

Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el az utazási szerződéstől, a helyettesítő szolgáltatáson, díjvisszatérítésen, díjkülönbözeten túlmenően köteles az utasnak az elállás következtében felmerült kárát (ideértve a nem vagyoni kárt is) megtéríteni. Ilyen kár lehet, ha valaki üzletkötési célból utazott volna a célországba és az út meghiúsulásából ilyen formán valóban kára származott. A kár meglétét a polgári jog szabályai szerint az utas mindig köteles bizonyítani.

Nem köteles azonban az utazásszervező megtéríteni a kárt, ha:

  • az utazásszervező elállására általa nem befolyásolható (ellenőrzési körén kívül eső), ésszerűen el nem hárítható olyan külső körülmény miatt - ide nem értve valamely harmadik személy magatartását, illetve a túlfoglalás esetét - került sor, amelyet a szerződéskötés idején nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre (a továbbiakban: vis maior), vagy
  • a jelentkezők száma a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot nem éri el, és az utazásszervező elállásáról az utast írásban, az utazási szerződésben megjelölt időtartamon belül tájékoztatták.

A kellemetlenségek elkerülése végett érdemes már az utazási szerződés megkötésekor érdeklődni, hogy az utazási iroda az adott utat minimális résztvevőszámhoz köti-e. Életszerű és megalapozott egy ilyen minimális létszám kikötése, ha az úti cél vagy útvonal nem mindennapi, vagyis viszonylag alacsony érdeklődésre tart számot.

 
Panaszbejelentés

Panasza van egy európai uniós, izlandi vagy norvég vállalkozással szemben?

Reklamált már közvetlenül a vállalkozásnál, de nem járt sikerrel?

Forduljon ingyenes segítségért az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának magyarországi szervezetéhez!

Panasz bejelentő

European Commission - European Consumer Centres’ Network

EUR-lex

Fogyasztói ügyek

Consumers, Health, Agriculture and Food Executive Agency

Utasjogok

Az Ön Európája

Dolceta

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

Europedirect

EU
A weboldal a „670686 — ECC-Net HU FPA” elnevezésű projekt megvalósítása során készült, amely az Európai Unió Fogyasztóügyi Programja (2014-2020) keretében az Európai Fogyasztói Központok részére kiírt pályázat során pénzügyi támogatásban részesült.

Az Európai Fogyasztói Központ Magyarország folyamatosan törekszik arra, hogy minden esetben szakmailag pontos és aktuális információkat tegyen közzé a honlapján. Azonban szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a honlapon közzétett információk és hasznos tudnivalók kizárólag az Európai Fogyasztói Központ Magyarország szakmai álláspontját tükrözik, amelyért kizárólag az Európai Fogyasztói Központ Magyarország felel. A weboldal tartalma nem tekinthető az Európai Bizottság, az Európai Unió más szerve, valamint a fogyasztóvédelmi tárgyú uniós pályázatok lebonyolításáért és koordinálásáért felelős végrehajtó ügynökség, a Consumers, Health, Agriculture and Food Executive Agency (Chafea) hivatalos álláspontjának. A weboldal tartalmáért az Európai Bizottság és a pályázati végrehajtó ügynökség nem vállal felelősséget. Továbbá a weboldal tartalma nem bír kötelező erővel sem a fogyasztóvédelmi hatóság vagy más közigazgatási hatóság által lefolytatott hatósági eljárások, sem a polgári peres és nem peres eljárások, továbbá a békéltető testületi eljárások során sem.