RSS
Hungarian (formal)English (United Kingdom)
Hírlevél feliratkozás
Email: *
Név: *


Facebook


Hónap kérdése

KÉRDŐÍV AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG VAGY LAKÓHELY MIATTI HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBEZTETÉSRŐL

A kérdőív kitöltéséhez kattintson ide!

Főoldal Jogviták rendezése Közvetítés

Közvetítés

Mit takar a közvetítés fogalma a vonatkozó jogszabály szerint?

A közvetítés egy sajátos, permegelőző, vitarendező eljárás, amelyben az érintett felek kölcsönös megegyezése alapján egy független harmadik fél (a közvetítő) bevonásával a vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás jön létre. A közvetítői tevékenységről a 2002. évi LV törvény rendelkezik.

 

Milyen követelményeknek kell megfelelnie a közvetítőnek?

A közvetítő legyen pártatlan, lelkiismeretes, legjobb tudása szerint működjön közre a felek közötti vita eredményes lezárásában. Magas szintű közreműködése alapvető fontosságú.

 

Ki lehet közvetítő?

Az a természetes személy, aki

  • Felsőfokú végzettséggel, és a végzettség megszerzésétől számított legalább 5 éves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,
  • Elvégezte az előírt közvetítői szakmai képzést,
  • Büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
  • Nem esik egyéb jogszabályban foglalt kizáró ok alá,

Az a jogi személy, amelynek

  • Létesítő okiratában a közvetítői tevékenység szerepel, és
  • Van közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja, vagy ilyen személyt foglalkoztat, és ennek a személynek nem szünetel a közvetítői tevékenysége

Természetes személy közvetítői tevékenységet egyéb munkavégzés mellett is kifejthet.

Jogi személynél csak az az alkalmazott végezhet közvetítői tevékenységet, aki a névjegyzékben szerepel, és ezt az alkalmazottat közvetítői tevékenység körében a vezető nem utasíthatja.

 

Mi a közvetítői névjegyzék?

A fenti feltételeknek megfelelő természetes és jogi személyt fel kell venni az igazságügyért felelős minisztérium által vezetett közvetítői névjegyzékbe

 

Milyen adatokat tartalmaz a közvetítői névjegyzék?

A közvetítői névjegyzék tartalmát a közvetítői tevékenységet szabályozó törvény pontokba szedve részletezi, jellemzően tartalmazza a természetes személy személyes adatait, szakterületét, a névjegyzékbe vétel idejét, a közvetítői tevékenység megkezdésére, szüneteltetésére, megszűnésére vonatkozó adatokat, igazolványának számát, munkahelyét, továbbá a jogi személy adatait, a közvetítéssel foglalkozó alkalmazottainak adatait, a névjegyzékbe vétel idejét, nyilvántartási számát.

 

Hol lehet megtekinteni a közvetítői névjegyzéket?

A névjegyzék adatai meghatározott személyes adatok kivételével nyilvánosak, és az interneten is hozzáférhetők

Ki nem vehető fel a közvetítői névjegyzékbe?

Nem vehető fel névjegyzékbe az a természetes személy, aki cselekvőképtelen, illetve cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, vagy büntetett előéletű.

 

Hogyan történik a közvetítői névjegyzékbe való felvétel?

Névjegyzékbe vétel kérelemre történik, a miniszterhez benyújtott formanyomtatvány kitöltése útján.

A közvetítői tevékenység végzése csakis a névjegyzékbe vétel időpontjától lehetséges.

 

Szüneteltethető-e a közvetítői tevékenység?

Természetes személy a közvetítői tevékenységet szüneteltetheti, amelyet köteles a szüneteltetés megkezdését megelőzően 22 munkanappal bejelenteni a névjegyzékben történő feltüntetés érdekében. Szüneteltetés csak abban az esetben lehetséges, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt.


Mikor törölhető valaki a közvetítői névjegyzékből?

A természetes és a jogi személy egyaránt kérheti a névjegyzékből való törlését.

Hivatalból törölni kell a természetes személyt a névjegyzékből, ha

  • a felvételt követően megszűntek a névjegyzékbevétel feltételei, vagy
  • megállapítható, hogy azok a felvételkor sem voltak meg,
  • nem képes a közvetítői tevékenységet tartósan ellátni,
  • nem tesz eleget a továbbképzési kötelezettségének,
  • meghalt.

Hivatalból törölni kell a jogi személyt a névjegyzékből, ha

  • a hatóság, bíróság a nyilvántartásból törli,
  • nem felel meg a névjegyzékbe vétel feltételeinek,
  • a közvetítői tevékenységet végző összes alkalmazott közvetítői tevékenysége szünetel,
  • a miniszter vizsgálat alapján elrendelte a törlést.

Természetes és jogi személy csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt. A névjegyzékből való törlésről szóló határozat kézhez vételét követő 8 napon belül köteles a természetes és a jogi személy a folyamatban lévő eljárást megszüntetni és a felekkel elszámolni. A törlésről szóló határozatban a miniszter a közvetítői igazolványt visszavonja.


Ki ellenőrzi a közvetítői tevékenységet?

Az igazságügyért felelős miniszter jogosult hivatalból vagy a közvetítői eljárásban érintettek (a felek, a szakértő, vagy más az eljárásban meghallgatott harmadik személy) bejelentése alapján a közvetítői tevékenységet folytató természetes és jogi személy rendszeres és eseti ellenőrzésére.

 

Milyen lépésekből áll a közvetítői eljárás?

  • A közvetítő felkérése
  • A közvetítői eljárás megindítása
  • A közvetítői eljárás lefolytatása
  • A közvetítői eljárás befejezése

 

Hogy történik a közvetítő felkérése?

A közvetítői eljárás a felek közös megegyezése alapján írásbeli kérelemre indul, mégpedig úgy, hogy a felek egyidejűleg több természetes vagy jogi személyt is felkérhetnek közvetítésre.

A felkérés tartalmazza a

  • felek nevét, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét,
  • a közvetítésre felkért természetes vagy jogi személy nevét,
  • a felek esetleges meghatalmazottjának nevét, címét,
  • a vita tárgyát, és
  • a felek által az eljárás során használt nyelvet.

A feleknek nyilatkozniuk kell, hogy a közöttük fennálló vitás ügy rendezésére közös megállapodás alapján közvetítői eljárásban keresnek megoldást. A felkért közvetítőnek 8 napon belül kell írásban nyilatkoznia, hogy elfogadja-e a felkérést. A közvetítő a felkérést összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, míg egyéb akadályoztatás esetén visszautasíthatja.


Mikor lehet szó a közvetítő összeférhetetlenségéről?

A közvetítő nem járhat el, ha

  • valamelyik felet képviseli,
  • bármely fél hozzátartozója,
  • bármely féllel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban áll,
  • az ügyben érdekelt, elfogult.

A közvetítő köteles a feleket tájékoztatni, ha bármelyik felet a felkérést megelőző 5 éven belül képviselte, vagy bármelyikükkel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban állt. Ha a felek a tájékoztatás alapján másként nem állapodnak meg, az ügyben a közvetítő nem járhat el.

Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, nem járhat el választottbíróként, valamelyik fél képviselőjeként, szakértőként az a személy, aki közvetítőként, a felek képviselőjeként vagy szakértőként részt vett olyan közvetítői eljárásban, amelyből eredően vagy azzal összefüggésben peres ügy keletkezett.

 

Milyen díjazás illeti meg a közvetítőt?

A közvetítői tevékenységért díj jár, és a közvetítő jogosult az igazolt költségei megtérítésére, továbbá a díj és a költségek megelőlegezésére. A fizetendő díj összegében a természetes vagy jogi személy és a felek szabadon állapodhatnak meg.

 

Hogy történik a közvetítői eljárás megindítása?

Ha a közvetítő elfogadta a felkérést, meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre, és tájékoztatja őket arról, hogy képviselőt vehetnek igénybe.

A feleknek, jogi személy esetén a képviselettel megbízott személynek az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor, valamint az aláíráskor személyesen, meg kell jelenniük. Felek bármelyike nem jelenik meg az első közvetítői megbeszélésen, az eljárás meg sem indul.

A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket

  • a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés szakaszairól,
  • a megegyezés folyamatáról,
  • az eljárás költségeiről,
  • a közvetítő és szakértő titoktartási kötelezettségéről,
  • a felek titoktartási kötelezettségéről,
  • arról, hogy a közvetítő csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti.

Amennyiben a felek az elhangzottak alapján változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, azt írásos nyilatkozatban is rögzítik. A nyilatkozatban a felek megállapodnak az eljárás során felmerülő költségekről, a fizetés módjáról, az elállás és megszüntetés eseteiről, és az általuk szükségesnek vélt egyéb kérdésekről. A nyilatkozat aláírásával az eljárás megindul.

 

Hogyan zajlik a közvetítői eljárás?

Az eljárás alatt biztosítani kell, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik álláspontjukat, és bemutathatják a rendelkezésükre álló iratokat. Az első megbeszélést követő további megbeszéléseken, a felek megállapodás alapján, képviselőjük útján is részt vehetnek. A közvetítői eljárás a továbbiakban a felek együttes jelenlétében, vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában is lefolytatható. A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel, kivéve, ha azt kifejezetten megtiltotta.

 

Szakértő részt vehet-e a közvetítői eljárásban?

A felek egyetértésével szakértő bevonása is lehetséges. Szakértőként bárki eljárhat, ha egy adott kérdésben szakértelemmel rendelkezik, és a felek a személyében megegyeznek. A szakértőre is érvényesek az összeférhetetlenségi, titoktartási kötelezettségek.

A szakértő a felkérés elfogadása után a szakértői véleményt 30 napon belül írásban terjeszti elő. A felek egyetértésével a határidő egy alkalommal meghosszabbítható. A szakértő a felek megállapodása szerint a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet.

A szakértői tevékenységért szakértői díj és költségtérítés jár.

 

Mikor fejeződik be a közvetítői eljárás?

A közvetítői eljárás befejeződik

  • a megállapodás aláírásának napján,
  • azon a napon, mikor az egyik fél közli a közvetítővel és a másik féllel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti,
  • azon a napon, mikor a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik az eljárás befejezését,
  • a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított 4 hónap elteltével.

A közvetítő a felek együttes jelenlétében kötött megállapodást írásba foglalja, és a feleknek átadja. A megállapodást az együttesen jelenlevő felek és a közvetítő aláírja.

A létrejött megállapodás mellett a felek jogosultak bírósághoz vagy választottbírósághoz fordulni. Ha törvény másként nem rendelkezik, és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárást követő bírósági vagy választott bírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak a közvetítői eljárásban a másik fél által kifejtett álláspontra, javaslatra vagy a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.

A közvetítő az eljárás befejeztével a felekkel elszámol. A közvetítői eljárás dokumentumait az eljárás befejezését követő 10 évig meg kell őrizni, ez idő alatt a felek kérelmére az iratokról másolat adható ki.

 
Panaszbejelentés

Panasza van egy európai uniós, izlandi vagy norvég vállalkozással szemben?

Reklamált már közvetlenül a vállalkozásnál, de nem járt sikerrel?

Forduljon ingyenes segítségért az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának magyarországi szervezetéhez!

Panasz bejelentő

European Commission - European Consumer Centres’ Network

EUR-lex

Fogyasztói ügyek

Consumers, Health, Agriculture and Food Executive Agency

Utasjogok

Az Ön Európája

Dolceta

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

Europedirect

EU
A weboldal a „670686 — ECC-Net HU FPA” elnevezésű projekt megvalósítása során készült, amely az Európai Unió Fogyasztóügyi Programja (2014-2020) keretében az Európai Fogyasztói Központok részére kiírt pályázat során pénzügyi támogatásban részesült.

Az Európai Fogyasztói Központ Magyarország folyamatosan törekszik arra, hogy minden esetben szakmailag pontos és aktuális információkat tegyen közzé a honlapján. Azonban szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a honlapon közzétett információk és hasznos tudnivalók kizárólag az Európai Fogyasztói Központ Magyarország szakmai álláspontját tükrözik, amelyért kizárólag az Európai Fogyasztói Központ Magyarország felel. A weboldal tartalma nem tekinthető az Európai Bizottság, az Európai Unió más szerve, valamint a fogyasztóvédelmi tárgyú uniós pályázatok lebonyolításáért és koordinálásáért felelős végrehajtó ügynökség, a Consumers, Health, Agriculture and Food Executive Agency (Chafea) hivatalos álláspontjának. A weboldal tartalmáért az Európai Bizottság és a pályázati végrehajtó ügynökség nem vállal felelősséget. Továbbá a weboldal tartalma nem bír kötelező erővel sem a fogyasztóvédelmi hatóság vagy más közigazgatási hatóság által lefolytatott hatósági eljárások, sem a polgári peres és nem peres eljárások, továbbá a békéltető testületi eljárások során sem.