Hungarian (formal)English (United Kingdom)
Főoldal Sajtószoba - Hírek Újabb csalási formák és átverések az internetes kereskedelemben – szükséges az óvatosság

Újabb csalási formák és átverések az internetes kereskedelemben – szükséges az óvatosság

Az online vásárlás népszerűsége évről-évre növekszik a fogyasztók körében, és az európai felmérések azt mutatják, hogy az Európai Unióban élő fogyasztók mintegy 45%-a vásárolt már interneten keresztül és ebből 11%-uk rendelt valamely külföldi, azaz másik tagállamban letelepedett kereskedő webáruházából.

Az Európai Unió tagállamait, valamint Norvégiát és Izlandot lefedő Európai Fogyasztói Központok Hálózatának (Hálózat), így a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében működő magyar Európai Fogyasztói Központnak (EFK) a határon átnyúló fogyasztói panaszok megoldásában való közreműködés és érdemi segítségnyújtás mellett fontos feladata, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét az internetes vásárlás előnyein túl azok kockázataira, különösen az akár nagy anyagi kárt okozó csalásformákra is.

A Hálózat tapasztalatait összegző, a határon átnyúló online kereskedelemben előforduló csalásokról 2013 végén készített jelentés szerint a legelterjedtebb online csalási forma még mindig az olyan webáruházak működtetése, amelyek rendkívül kedvező áron számítástechnikai és szórakoztató elektronikai termékeket, mobilkészülékeket, valamint márkás ruházati termékeket kínálnak eladásra, azonban a vételár előzetes megfizetése ellenére a kiszállítás végül nem történik meg, vagy rossz minőségű, sok esetben hamis terméket kap a fogyasztó. Ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy a korábban használt elérhetőségen (e-mail vagy telefon) a fogyasztó már nem tudja felvenni a kapcsolatot a kereskedővel a panaszának rendezése érdekében, és gyakran a weboldalt sem lehet már elérni. Ezért ne higgyünk a „túl szép ahhoz, hogy igaz legyen” ajánlatoknak!

Emellett szintén nagy számban fordulnak elő olyan esetek, amikor a külföldről történő használt autó vásárlásánál az eladó a fogyasztó bizalmának növelése érdekében egy „megbízható” szállítmányozó céget ajánl az ügylet teljesítésére, azonban utóbb kiderül, hogy az eladó és a szállítmányozó a fogyasztó megkárosítása és átverése érdekében összedolgoztak.

Továbbá egy új típusú internetes csalási technika szerint a felhasználó számítógépén egy üzenetablak jelenik meg, és arról tájékoztatja a felhasználót, hogy a számítógépet a rendőrség vagy valamely másik hatóság blokkolta, mivel a fogyasztó olyan program letöltését indította el, mellyel szerzői jogot sértett. Az üzenet szerint azonban blokkolást feloldható, ha a megadott számlaszámra a fogyasztó pénzt utal. Az ezzel a módszerrel élő csaló személyek azt használják ki, hogy ebben a helyzetben a fogyasztók ijedtükben elhiszik, hogy egy hivatalos megkeresést kaptak, és a következményektől félve az üzenetben leírtak szerint cselekszenek, és megfizetik a kért összeget. Kezeljük kellő gyanakvással és fenntartással a számítógépünkön megjelenő félrevezető és gyanús tartalmú üzeneteket, és ne dőljünk be nekik!

Ki kell emelni az okostelefonok használatának elterjedésével együtt járó kockázatokat is. Az általuk nyújtott funkciók és alkalmazások széles skálája ugyanis kényelmes lehetőséget biztosít a használónak arra, hogy akár pénzügyi tranzakciókat (pl. internetes vásárlás, banki utalás) is lebonyolíthasson a készülék segítségével. Szükséges figyelni a készülék körültekintő használatára, nehogy az eltárolt személyes adataink illetéktelen személyek birtokába kerüljenek. Lehetőség szerint mindig a legújabb operációs rendszer legyen letöltve a készülékre annak érdekében, hogy védelem magas szintje biztosítható legyen, továbbá használjunk bejelentkezési kódot mind az első belépéskor, mind képernyőfeloldáskor, illetve ne tároljunk személyes információkat (belépési kódokat, jelszavakat) a készüléken.

Az EFK a fogyasztók tájékoztatása és az internetes átverések megelőzése érdekében „Határon átnyúló internetes vásárlások – hasznos tudnivalók és jó tanácsok a fogyasztók részére” című kiadványt készített, amely a www.magyarefk.hu honlap „Kiadványok” menüpontjában minden érdeklődő számára elérhető.

További információ a sajtó képviselői részére:

dr. Kriesch Attila
főosztályvezető-igazgató
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság – Európai Fogyasztói Központ
info@magyarefk.hu
459-49-39

 
Panaszbejelentés

Panasza van egy európai uniós, izlandi vagy norvég vállalkozással szemben?

Reklamált már közvetlenül a vállalkozásnál, de nem járt sikerrel?

Forduljon ingyenes segítségért az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának magyarországi szervezetéhez!

Panasz bejelentő

European Commission - European Consumer Centres’ Network

EUR-lex

Fogyasztói ügyek

Consumers, Health, Agriculture and Food Executive Agency

Utasjogok

Az Ön Európája

Dolceta

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

Europedirect

EU
A weboldal a „670686 — ECC-Net HU FPA” elnevezésű projekt megvalósítása során készült, amely az Európai Unió Fogyasztóügyi Programja (2014-2020) keretében az Európai Fogyasztói Központok részére kiírt pályázat során pénzügyi támogatásban részesült.

Az Európai Fogyasztói Központ Magyarország folyamatosan törekszik arra, hogy minden esetben szakmailag pontos és aktuális információkat tegyen közzé a honlapján. Azonban szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a honlapon közzétett információk és hasznos tudnivalók kizárólag az Európai Fogyasztói Központ Magyarország szakmai álláspontját tükrözik, amelyért kizárólag az Európai Fogyasztói Központ Magyarország felel. A weboldal tartalma nem tekinthető az Európai Bizottság, az Európai Unió más szerve, valamint a fogyasztóvédelmi tárgyú uniós pályázatok lebonyolításáért és koordinálásáért felelős végrehajtó ügynökség, a Consumers, Health, Agriculture and Food Executive Agency (Chafea) hivatalos álláspontjának. A weboldal tartalmáért az Európai Bizottság és a pályázati végrehajtó ügynökség nem vállal felelősséget. Továbbá a weboldal tartalma nem bír kötelező erővel sem a fogyasztóvédelmi hatóság vagy más közigazgatási hatóság által lefolytatott hatósági eljárások, sem a polgári peres és nem peres eljárások, továbbá a békéltető testületi eljárások során sem.