A jelenleg alkalmazott európai uniós hátterű fogyasztóvédelmi szabályozás marad hatályban 2020. december 31-ig, vagyis abban az átmeneti időszakban, ami akkor kezdődött, amikor az Egyesült Királyság (EK) január végével kilépett az Európai Unióból. Ez azt jelenti, hogy a brit székhelyű vállalkozásokkal szemben felmerülő fogyasztói panaszok esetén változatlanul rendelkezésre állnak az alternatív segítségnyújtó fórumok Magyarországon is – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára arra a kérdésünkre, hogy milyen változásokat hoz e területen a brexit. Cseresnyés Péter kiemelte: a magyar fogyasztókat segíti az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának ( ECC-Net) ITM-en belül működő hazai tagja, ahová a leggyakrabban az online vásárlások és a turisztikai szolgáltatások miatt futnak be határon átnyúló panaszok, többek között a szigetországbeli cégekkel kapcsolatban is.
Az egyesült királyságbeli vállalkozások által elkövetett fogyasztóvédelmi jogsértések esetén továbbra is együttműködik a magyar fogyasztóvédelmi hatóság az angol fogyasztóvédelmi hatósággal az uniós hatóságok együttműködését szabályozó, úgynevezett CPC-rendszerben (Consumer Protection Cooperation Network). A magyar fogyasztóvédelmi hatóságok munkakapcsolatban maradnak az angliai társszervezetekkel, szükség esetén információ- és tapasztalatcserét folytatnak, ami hozzájárulhat a magyar fogyasztókkal szembeni jogsértések visszaszorításához, a hatékony hatósági védelemhez.
Cseresnyés Péter ismertette: a hazai Európai Fogyasztói Központ (EFK) az angol cégekkel szembeni panaszok rendezésekor továbbra is ingyenes szakmai segítséget és nyelvi támogatást nyújt a magyar fogyasztóknak, és folyamatos kapcsolatot tart brit társszervezetével. A központhoz 2019-ben 51 határon átnyúló panasz érkezett honfitársainktól brit cégekkel (főleg webáruházakkal és légitársaságokkal) szemben, melyek többsége az EFK közreműködésével eredményesen rendeződött.
A sikeresen megoldott ügyek közül az államtitkár kiemelt egy angol webáruházzal és egy légitársasággal kapcsolatos panaszügyet. Az egyik esetben egy magyar fogyasztó egy brit cég által működtetett webáruházból vásárolt kerékpárt, amin hibák jelentkeztek, ám az eladó nem megfelelő karbantartásra hivatkozva elutasította a magyar vevő szavatossági (elsősorban csere iránti) igényét. A webáruház az álláspontját annak ellenére sem változtatta meg, hogy a fogyasztó független szakvéleményt kért, amely szerint a javítás nem lett volna gazdaságos.
A vásárló a magyar EFK-hoz fordult, amely az angol partnerszervezetével együttműködve elérte, hogy a vállalkozás visszafizesse a 265 eurós vételárat a fogyasztónak.
Egy másik ügyben egy angol légitársaság által törölt járat miatt állt elő vitás helyzet. A légitársaság ugyan átfoglalást ajánlott fel a magyar fogyasztónak, de mivel az 11 nappal későbbre szólt, az utas nem fogadta el azt. A fogyasztó kérte a fel nem használt jegyek árának visszatérítését és a kártalanítás kifizetését (összesen közel 490 eurót), de igényét a légitársaság elutasította. A magyar és az angol EFK közreműködésének köszönhetően végül mégis kifizették a kért összeget a magyar utasnak.
Cseresnyés Péter kitért arra is, hogy a légi személyszállításban a járattörlés, járatkésés és visszautasított beszállás esetén az utasok jogait rögzítő uniós rendelet továbbra is alkalmazandó.
Ebben az ellátásról, az átfoglalásról, a jegyár-visszatérítésről és távolságtól függően 250, 400, 600 eurós kártalanításról rendelkeznek. Az Egyesült Királyságból induló bármely légitársaság utasaira, az Egyesült Királyságba az EU-ból (továbbá Izlandról, Norvégiából, Svájcból) érkező bármely légitársaság utasaira, továbbá az Egyesült Királyságba harmadik országból EU-s (további izlandi, norvég, svájci és egyesült királyságbeli) működési engedélyű légitársasággal érkező utasokat változatlanul megilletik az EK-rendeletben foglalt jogosultságok. Az államtitkár elmondta, 2021-től a fogyasztói jogok és a fogyasztói lehetőségek terjedelme az EU és az Egyesült Királyság között létrejövő partnerségi megállapodás tartalmától függ majd.
Magyar Nemzet