Általános békéltető testületi eljárás

Mi az a békéltető testület és milyen ügyekben fordulhatok hozzá?

A békéltető testületek olyan független testületek, melyek a megyei kereskedelmi és iparkamarák illetve a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működnek. Létrehozásuk célja az volt, hogy megkíséreljék a fogyasztó és a szolgáltató között fennálló vitás kérdéseket bíróságon kívül megoldani, elsősorban egyezséget létrehozni a két fél között, és ezzel egyszerűen, gyorsan és hatékonyan segíteni a fogyasztói jogok érvényesülését.

A békéltető testületek hatáskörébe azok az ügyek tartoznak, melyekben a fogyasztó és egy vállalkozás vitája

• a termék minőségével, biztonságosságával (pl.: hibás teljesítés, szavatosság, jótállás),
• a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával (pl.: hibás termék által okozott károk),
• a szolgáltatás minőségével vagy (hibás teljesítés)
• a szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatos (pl.: a szolgáltató egyáltalán nem teljesít, vagy nem azt teljesíti, amit vállalt).

Melyik békéltető testülethez fordulhatok a problémámmal?

A fő szabály az, hogy az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes, tehát a fogyasztó választhat, hogy melyik békéltető testülethez fordul. A fogyasztó kérelme alapján illetékes a szerződés teljesítésének helye vagy a vitában érintett vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület is. Abban az esetben, ha több fogyasztó fordul a testülethez ugyanabban az ügyben, akkor bármelyik fogyasztó lakóhelye szerint illetékes testület valamennyi fogyasztóra nézve illetékes. A békéltető testületek elérhetősége itt található.

Mi a feltétele, hogy a testülethez fordulhassak?

A békéltető testülethez fordulás feltétele, hogy a fogyasztó megkísérelje a vitát közvetlenül a vállalkozással rendezni. Ez amellett, hogy törvényi feltétel, a fogyasztónak is érdeke, hiszen lehetséges, hogy a problémája még gyorsabban, a békéltető testületi eljárás nélkül oldódik meg. A közvetlen vitarendezés történhet személyesen a szolgáltató ügyfélszolgálatán, telefonon, e-mailben, de a legcélszerűbb módja, ha a fogyasztó a kifogásait ajánlott, tértivevényes levélben küldi meg a szolgáltatónak, mivel így bizonyítható legkönnyebben, hogy a fogyasztó megkísérelte a vita rendezését illetve, hogy a fogyasztó panaszát a szolgáltató megkapta.

További követelmény, hogy a testület eljárása iránti kérelem, melyet a testület elnökéhez kell benyújtani, tartalmazza az alábbiakat:

• a fogyasztó neve, lakóhelye, tartózkodási helye;
• annak a vállalkozásnak neve és székhelye, vagy telephelye mellyel a fogyasztó vitában áll;
• ha a fogyasztó annál a testületnél kívánja kérelmét benyújtani, amelyiknek az illetékessége a szerződés teljesítésének helyéhez igazodik, akkor a fogyasztónak meg kell jelölnie a szerződés teljesítésének helyét;
• a fogyasztó álláspontját a fennálló vitáról, valamint azokat a tényeket, bizonyítékokat amik alátámasztják saját álláspontját;
• a fogyasztó azon nyilatkozatát, ami igazolja azt, hogy a vitát megkísérelte rendezni közvetlenül a vállalkozással;
• a fogyasztónak nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy nem kezdeményezett eljárást a vitás ügyében másik békéltető testületnél, nem kezdeményezett közvetítői eljárást, illetve polgári peres eljárást;
• tartalmaznia kell azt, hogy mit kér, milyen döntés meghozatalát várja a testülettől.
• végül a kérelmen szerepelnie kell a fogyasztó aláírásának

Mindezek mellett a kérelemhez csatolni kell minden olyan iratot, melyre a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, továbbá azon iratokat is, melyek bizonyítják, hogy a fogyasztó megkísérelte a vita rendezését a vállalkozással, de az eredménytelen maradt.

Kell-e illetéket fizetnem az eljárás kezdeményezéséért?

Nem, a békéltető testület eljárása kezdeményezése ingyenes, a fogyasztónak csak akkor merülhet fel fizetési kötelezettsége, amennyiben a testület a fogyasztó hátrányára dönt. Ebben az esetben a fogyasztót terhelik az eljárási költségek.

Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, ami a felek oldalán a békéltető testület eljárása igénybevételével összefüggésben - a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel - igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.). A jogi képviselettel összefüggésben felmerülő költség nem tekinthető az eljárás költségének.

Csak személyesen járhatok el a testület előtt?

Nem, lehetőség van meghatalmazott útján is eljárni. Ebben az esetben a testülethez benyújtott kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást is.

Mennyi idő alatt fejeződhet be a testület eljárása?

Az eljárás fő szabály szerint 90 napon belül befejeződik, azonban az eljáró tanács elnöke indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja ezt a határidőt.

Mikortól indul az eljárás és hogyan zajlik?

Az eljárás attól az időponttól indul, amikor az eljárás iránti kérelem hiánytalanul megérkezik a békéltető testület elnökéhez. Az elnök ezt követően 8 napon belül megvizsgálja, hogy a kérelem a testület hatáskörébe illetve illetékességébe tartozik-e és amennyiben igen, 60 napon belülre kitűzi a felek meghallgatását vagy pedig úgy dönt, hogy mellőzi ezt a meghallgatást. A vállalkozást az elnök az értesítésben felhívja, hogy írásban reagáljon a fogyasztói panasszal kapcsolatban, továbbá arról, hogy a tanács döntését magára nézve kötelezőnek fogadja-e el. A vállalkozásnak a válaszához csatolnia kell mindazokat a dokumentumokat, melyek állításait alátámasztják. Ha a vállalkozás nem válaszol írásban, a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

Fontos még megjegyezni, hogy a tanács az eljárást a következő esetekben érdemi döntés nélkül megszünteti:

• a fogyasztó a kérelmét visszavonja;
• a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak;
• az eljárás folytatása lehetetlen;
• az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve a kérelem megalapozatlanságát is – nincs szükség.
• ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.

Köteles-e együttműködni a vállalkozás a békéltető testülettel?

A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli. Ennek keretében az eljárás megindulásáról szóló értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül köteles írásos, a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint esetlegesen a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását, továbbá az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait tartalmazó válasziratát megküldeni a békéltető testület számára és a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani. Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. Amennyiben a vállalkozás megsérti együttműködési kötelezettségét, a békéltető testület értesíti a fogyasztóvédelmi hatóságot, amely az együttműködési kötelezettség megsértését jogerősen megállapító határozatában minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki a vállalkozással szemben. 

Milyen eredménnyel zárulhat a testület eljárása?

A testület eljárásának elsődleges célja az, hogy egyezséget kíséreljen meg létrehozni a felek között. Amennyiben ez a kísérlet eredményes és létrejön az egyezség – és az megfelel a jogszabályoknak – azt a testület határozattal jóváhagyja.

Ha mégsem sikerül az egyezség létrejötte, akkor további két eset lehetséges: a testület kötelező határozatot hoz, vagy ajánlást tesz.

Mi a különbség a kötelező határozat és az ajánlás között? Mitől függ, hogy a testület melyik döntést hozza?

A különbség abban áll, hogy a vállalkozás az eljárás kezdetekor vagy az eljárásban bármikor, egészen a döntés meghozataláig nyilatkozik-e úgy, hogy elfogadja a testület döntését magára nézve kötelezőnek. Ha van ilyen nyilatkozat, akkor kötelező határozat születhet, ha nincs, akkor ajánlást hoz. Mindkét esetben feltétel természetesen, hogy a testület megalapozottnak találja a fogyasztó kérelmét.

Lehetséges még az is, hogy a vállalkozás az eljárást megelőzően tesz egy általános alávetési nyilatkozatot. Ezt vagy a székhelye szerinti békéltető testületnél vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál teheti meg írásban. Ebben a vállalkozás azt vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak illetve, amennyiben ebben az eljárásban egyezség nem születik, akkor a meghozott határozatnak aláveti magát. Sajnos a kamarák adatai alapján kevés vállalkozás élt azzal a lehetőségével, hogy ilyen általános alávetési nyilatkozatot tegyen.

Meg kell még említeni, hogy a testület határozata vagy ajánlása nem fosztja meg a fogyasztót azon jogától, hogy vitás ügyét bíróság elé vigye.

Van lehetőség jogorvoslatra a testület döntésével szemben?

Igen, a kötelező határozat és az ajánlás hatályon kívül helyezését lehet kérni a döntést hozó testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől. Erre mindkét félnek a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül van lehetősége.

Mind a fogyasztó mind a vállalkozás, akkor kérheti a hatályon kívül helyezést, ha

• a tanács nem a törvényben meghatározott összetételben járt el vagy;
• eljárása nem felelt meg a törvény előírásainak vagy;
• ha a testület olyan ügyben hozott döntést amely nem tartozik a hatáskörébe vagy;
• ha a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül el kellett volna utasítani, mivel a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak;
• a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

Ezen felül a felek kérhetik a testülettől, hogy a döntésében esetlegesen előforduló névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát illetve egyéb elírási hibát javítson ki. Ezt szintén a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet kérni.

Nem egyértelmű számomra, hogy mit tartalmaz a testület döntése. Mit tehetek?

Ismét 15 napos a határidő, melyen belül kérhető, hogy a testület a kötelező határozat vagy az ajánlás meghatározott részére adjon értelmezést. Amennyiben a testület ezt indokoltnak tartja, 8 napon belül megadja az értelmezést, mely a döntés részévé válik.

A vállalkozás nem teljesíti a testület ajánlását. Hova fordulhatok?

Ebben az esetben a testület a vita rövid tartalmát és az eljárásának eredményét nyilvánosságra hozhatja. Erre leghamarabb az ajánlás vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított 60 nappal van lehetőség. A testület nem hozza nyilvánosságra a fogyasztó nevét.

A vállalkozás nem teljesíti a testület kötelező határozatát. Hova fordulhatok?

Ha kötelezésben meghatározott teljesítési határidő eltelt és a vállalkozás nem teljesítette az abban foglaltakat, a fogyasztó a bírósághoz fordulhat, mely testület – amennyiben minden feltétel adott – végrehajtási záradékkal látja el a békéltető testület kötelezését. Erre van lehetőség akkor is, ha a vállalkozás a létrejött egyezséget nem teljesíti.

Fontos, hogy a fogyasztónak nem csak joga az, hogy segítséget kérjen abban az esetben, ha a vele vitában álló vállalkozás nem teljesíti a békéltető testület eljárásában hozott döntést, hanem kötelessége is jelezni a nemteljesítést a testületnek.

A békéltető testületi eljárás fogyasztók számára talán leglényegesebb jellemzője, hogy az eljárás ingyenes. Fizetési kötelezettsége a fogyasztónak esetlegesen akkor állhat fenn, ha a testület nem a fogyasztó javára dönt, mivel ebben az esetben a fogyasztó viseli az eljárás költségét.

Hol érhetőek el a békéltető testületek?