Mit jelent az internetes (online) vásárlás?
Az internetes szerződések az úgynevezett távollévők között megkötött szerződések körébe tartoznak, amely azt jelenti, hogy a szerződés megkötésére a kereskedő (szolgáltató, eladó) és a fogyasztó (azaz a szakmai vagy gazdasági tevékenységen kívül eső célból szerződést kötő természetes személy) egyidejű tényleges fizikai jelenlétének hiányában, nem személyes találkozás (pld: üzlethelyiségben, vásáron, piacon, kereskedelmi ügynök közreműködésével stb.) során, hanem elektronikus úton kerül sor.
A gyakorlatban mi a menete az elektronikus szerződéskötésnek?
A fogyasztó a monitor előtt ülve, a vállalkozás internetes áruházában az egérrel történő kattintások vagy e-mail útján rendeli meg a kiválasztott terméket. A virtuális bevásárlás folyamata az esetek többségében magában foglalja a honlapon történő előzetes regisztrációt, a honlap kínálatának áttanulmányozását, a termékek kiválasztását és kosárba helyezését, a kosár tartalmának frissítésének és törlésének lehetőségét, a teljesítési és szállítási feltételek (cím, időpont, egyéb különös feltételek) kiválasztását, valamint a megrendelés elküldését is. A fogyasztó megrendelése után a szolgáltató köteles arról egy elektronikus visszaigazolást is küldeni.
Jogilag megengedettek-e az elektronikus úton kötött szerződések?
Igen, az európai uniós és a magyar jogszabályok alapján is jogszerűen lehet elektronikus úton szerződést kötni, azaz mint a távközlő eszközök speciális fajtája az internet útján is ki lehet érvényesen fejezni a szerződéses akaratot. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ilyen módon megkötött szerződésekhez ugyanazok a jogi következmények fűződnek, mint a hagyományos módon (írásban vagy szóban, telefonon) létrejött megállapodások esetén, tehát a szerződésből jogok és kötelezettségek is keletkezhetnek a szerződő felekre nézve, így a megkötött online szerződést annak tartalmának megfelelően a fogyasztónak és a kereskedőnek egyaránt teljesítenie kell. Mivel egyszerű klikkelés útján kötünk ekkor szerződés, ezért előzetesen alaposan olvassuk el, hogy mire kattintunk!
Mit jelent a határon átnyúló internetes vásárlás fogalma?
Az internet világa lényegében egy végtelen piacnak tekinthető, amelyen a világ bármely országában élő fogyasztó a világ bármely más országában honos kereskedővel szerződéses kapcsolatba kerülhet. E tekintetben határon átnyúló vásárlásról akkor beszélünk, ha a fogyasztó nem a saját országában székhellyel, telephellyel, ügyintézési hellyel rendelkező, hanem a világ bármely másik országában letelepedett webkereskedőtől vásárol. A nyelvi, a jogszabályi környezetben és adott esetben a kereskedelmi szokásokban rejlő különbségek miatt szükséges különösen megfontolni vásárlás előtt, hogy valóban külföldi kereskedő által üzemeltetett webáruházból rendeljük-e meg a kiválasztott terméket.
Milyen előnyökben részesülhet a fogyasztó, ha az interneten vásárol?
Az online vásárlás esetén a fogyasztó gyorsan, néhány kattintással, időt és energiát megspórolva, a munkahelyéről vagy otthonról vásárolhatja meg a kiválasztott árut, az Internet adta végtelen és határtalan piacból adódóan nagyobb földrajzi távolság ellenére is. Ezen túl az Internet megkönnyíti a mozgásában bármilyen okból (pld: betegség) korlátozott fogyasztók vásárlásait is. Tekintettel arra, hogy a fogyasztónak nem kell személyesen felkeresnie a kereskedő üzlethelyiségét, nincsen nyitvatartási időhöz kötve, így a nap 24 órájában bármikor leadhatja rendelését. Olyan termék is könnyebben beszerezhető, amely a fogyasztó lakóhelyén vagy annak környékén nem kapható, így a fogyasztó számára elérhető áruválaszték is lényegesen kiszélesedik, továbbá a megrendelt áru kiszállítása nemcsak a lakóhelyre, hanem a munkahelyre is kérhető. Az interneten fellelhető ajánlatok könnyedén összehasonlíthatóak, így a fogyasztónak lehetősége van a számára legkedvezőbb feltételekkel (ár, minőség, egyéb kedvezmények) megvásárolni a terméket.
Melyek a legfontosabb jogszabályok, amelyek az online vásárlásokra vonatkoznak?
Az előnyökkel szemben milyen kockázatokkal járhat az internetes vásárlás a fogyasztó számára?
A fenti előnyök mellett azonban fontos tudni, hogy az online vásárlásokhoz egyben kockázatok is kapcsolódhatnak, hiszen a személyes interakciót nélkülöző (hiszen a számítógép előtt ülünk) online ügyletkötés tekintetében adott esetben a fogyasztó elmulasztja vásárlási szándékát átgondolni, megfontolni. A fogyasztó mint laikus, az ügylet nem professzionális szereplője kiszolgáltatottabb helyzetben van, amely egy kettős, a megvásárolni kívánt termék és a vállalkozás személye tekintetében fennálló információ hiányban nyilvánul meg.
Milyen információkkal nem rendelkezik a fogyasztó az általa kiválasztott termék tekintetében?
Egyrészt a fogyasztó számára kizárólag a kereskedő által egyoldalúan meghatározott és a honlapon közzétett információ áll rendelkezésre a termékről, valamint a fogyasztó nem tudja a terméket a kezébe venni, felpróbálni, továbbá ellenőrizni, hogy az áruról állított tulajdonságok ténylegesen megfelelnek-e a valóságnak, az áru minősége megfelelő-e.
Internetes vásárlások esetén milyen bizonytalanságok merülhetnek fel a kereskedő kilétét és személyét illetően?
A fogyasztó és a kereskedő a termék leszállítása előtt nem találkoznak, ezért kérdéses lehet, hogy a terméket eladó kereskedő valóban létezik-e, megbízható-e, illetve jogosult-e gazdasági tevékenység folytatására, rendelkezik-e a tevékenység végzéséhez adott esetben szükséges hatósági engedéllyel.
Milyen egyéb kockázatokkal kell szembenéznie a fogyasztóknak online rendelése során?
Egészségügyi kockázattal járhat az is, ha a fogyasztó gyógyszert vagy étrend-kiegészítőt vásárol a neten, valamint szintén előfordulhat, hogy a kereskedők a fogyasztók életére, testi épségére vagy egészségére veszélyes, a forgalomból kivont vagy a forgalomból visszahívott, ezért jogszerűen nem értékesíthető termékeiket megpróbálják internetes kereskedelem során értékesíteni. A letiltott termékek listája megtalálható a http://ec.europa.eu/consumers/dyna/rapex/rapex_archives_en.cfm honlapon. Ezen túl a felek személyes jelenlétének hiánya miatt fokozott a veszélye a hamis termékek forgalmazásának is.
Hogyan kerülhetjük el az említett kockázatokat a vásárlása során?
A vonatkozó jogszabályok a fogyasztók elektronikus kereskedelembe vetett bizalmának erősítése és az ismertetett kockázatok csökkentése érdekében részletes tájékoztatási kötelezettséget rónak a webáruház üzemeltetőjére, valamint a fogyasztók számára egy utólagos megfontolási időt (úgynevezett elállási jogot, a termék visszaküldésének jogát) is biztosítják. Sok kellemetlenségtől és bosszúságtól óvhatjuk meg magunkat, illetve az esetleges későbbi jogvitákat is megelőzhetjük, ha kizárólag olyan online üzletben vásárolunk, amelynek honlapján a későbbiekben részletesen ismertetett tájékoztatás hozzáférhető, valamint tisztában vagyunk az elállási jog gyakorlásának részletes feltételeivel is, továbbá kellő távolságtartással viszonyulunk a „túl szép, hogy igaz legyen” akciókhoz és kedvezményekhez. Fogadjuk meg a mindennapjainkra irányadó általános tippeket és jótanácsokat is!
Van-e különbség a fogyasztót megillető védelem tartalma tekintetében, ha az Európai Unió valamely tagállamából vagy egy harmadik országból (nem uniós tagállamból) rendelünk?
Igen, lényeges különbség az, hogy míg az Európai Unió tagállamaiban a közös uniós szabályozás eredményeképpen a fogyasztókat szinte megegyező tartalmú jogok illetik meg (például elállási jog), addig elképzelhető, hogy egy unión kívüli országban a jogszabályok speciális jogokat nem biztosítanak a fogyasztók számára.
Milyen további óvintézkedéseket célszerű tenni a termék megrendelése előtt?
A termék megrendelése előtt mindig törekedjünk a lehető legtöbb információ megszerzésére a kereskedőről és a vásárlás feltételeiről. Olvassuk el alaposan és körültekintően a honlapon hozzáférhető általános szerződési feltételeket, hogy azok a későbbiekben ne érjenek minket a meglepetés erejével. Emellett szintén javasolható, hogy a megrendelés elküldése előtt a honlapon közzétett vásárlási feltételeket mindig mentsük le számítógépünkre és nyomtassuk ki azt, így a későbbiekben is bizonyíthatjuk, hogy a vásárlás időpontjában milyen tartalommal volt a tájékoztatás a honlapon hozzáférhető, amely szintén hozzájárulhat az esetleges későbbi jogviták megelőzéséhez.
Milyen e-mail címet használjunk a vásárlás során?
A kéretlen elektronikus levelek (spamek) elkerülése érdekében javasolt az online megrendelések lebonyolításához egy ingyenes levelezőprogrammal - akár külön webes vásárlások céljára - létrehozott e-mail címet használni. Erre az új e-mail címre kérhetjük a webshop hírlevelének a megküldését is, amely így nem terheli a magáncélú vagy munkahelyi levelezésekhez használt e-mail címünket.
Milyen módon tesztelhetjük a webshop megbízhatóságát?
Javasolt minden webáruházból először egy kisebb értékű (néhány ezer forintos) terméket rendelni. Így meggyőződhetünk arról, hogy a kereskedő a megrendelt és megfelelő minőségű terméket szállítja-e le, betartja-e a honlapon vállalt szállítási határidőt, a honlapon szereplő eladási árat és szállítási díjat számlázza-e ki részünkre, kapunk-e számlát, magyar nyelvű és érthetően megfogalmazott használati-kezelési útmutatót, illetve, tájékoztat-e minket a kereskedő a szállítás előtt vagy a szállítása során esetlegesen váratlanul felmerülő körülményekről. Természetesen egyetlen rendelés megfelelő és szerződésszerű teljesítése nem garantálja a kereskedő megbízhatóságát a jövőbeli (magasabb összegű) rendelések tekintetében is, azonban az első tapasztalatok leszűrésére alkalmas lehet. Emellett a webshop megbízhatóságáról az internetes fórumok (kétségbevonhatatlannak nem tekinthető) hozzászólásainak előzetes átolvasása útján is képet kaphatunk.
Az internetes aukciókon való részvétel is online vásárlásnak számít?
Igen, a fogyasztók körében egyre népszerűbb online árverések is a távollévők között megkötött szerződések körébe tartoznak, amelyek esetében azonban a fogyasztótól még fokozottabb megfontolás és körültekintés szükséges, mint a „hagyományos” webáruházból történő vásárlás esetén.
Melyek a legfontosabb jogszabályok, amelyek az online vásárlásokra vonatkoznak?
A szolgáltatóra vonatkozó adatokról és az elektronikus szerződéskötés lépéseivel kapcsolatban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény tartalmaz rendelkezéseket. A szolgáltatók tájékoztatási kötelezettségének elemeit és az elállási jog gyakorlásának részletes feltételeit a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szabályozza, amely 2014. június 13-án lépett hatályba, és kizárólag a hatályba lépést követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. Az új Korm. rendelet hatályba lépésével a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999 (II.5.) Korm. rendelet, valamint az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008 (VIII. 29.) Korm. rendelet hatályát vesztette. Fontos tudni, hogy a 2014. június 13-a előtt kötött szerződések tekintetében a korábbi szabályozás továbbra is alkalmazandó. Természetesen az internetes vásárlásokra is vonatkoznak a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései.