RSS
Hungarian (formal)English (United Kingdom)
Hírlevél feliratkozás
Email: *
Név: *


Facebook


Hónap kérdése

KÉRDŐÍV AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG VAGY LAKÓHELY MIATTI HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBEZTETÉSRŐL

A kérdőív kitöltéséhez kattintson ide!

Garanciális jogok


Fogyasztói jogok hibás termék esetén

Minden ember életében előfordul, hogy a legnagyobb körültekintés ellenére olyan terméket vásárol meg, melyről utóbb kiderül, hogy hibás vagy nem felel meg szerződésben foglaltaknak. A legtöbb esetben olyan pár ezer forintos tételről van szó, amely miatt nem szívesen mennénk bíróságra, ugyanakkor veszni sem hagynánk a termékre kifizetett összeget. Az alábbiakban található hasznos információkkal az Európai Fogyasztói Központ a fogyasztóknak kíván segítséget nyújtani annak érdekében, hogy tisztában legyenek azzal, hogy egy termék meghibásodása esetén felmerülő minőségi kifogásukkal hová kell fordulniuk, továbbá, hogy milyen jogok illetik meg őket.

Mikor beszélhetünk hibás teljesítésről?

A teljesítés hibás, ha a termék a teljesítés idején nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül továbbá egy dolog szakszerűtlen szerelése, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős (az eladó alkalmazottja, megbízottja, aki kiszállt a helyszínre összeszerelni a bútort). A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a vevő maga végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.

Kihez forduljunk, ha a megvásárolt termékkel kapcsolatban minőségi kifogásunk van?

Fontos kiemelni, hogy amikor egy fogyasztó terméket vásárol, a vásárlás kapcsán a termék eladójával kerül szerződéses jogviszonyba. Tehát a termék meghibásodásával kapcsolatos panaszunkkal minden esetben ahhoz a kereskedőhöz forduljunk (abba a boltba fáradjunk vissza), ahol a terméket megvásároltuk.

Sok esetben sajnos előfordul, hogy a fogyasztó az eladótól azt a tájékoztatást kapja, hogy a hibás termék miatti panaszával forduljon a szervizhez vagy a gyártóhoz. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az ilyen tájékoztatást a fentiekben kifejtettek miatt nem vagyunk kötelesek elfogadni, mivel minden esetben a terméket értékesítő forgalmazó lesz a termékhez kapcsolódóan a jótállásra, illetve szavatosságra kötelezett fél.

Mit jelent a szavatosság és a jótállás?

A kötelezett (az eladó) a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik, ezt hívjuk kellékszavatosságnak vagy szavatosságnak. Tehát amennyiben a megvásárolt termék hibás vagy a hiba a használat során később jelentkezik, akkor az EU valamennyi tagállamára vonatkozó egységes szabályozás, az 1999/44/EK irányelv alapján fogyasztó a fogyasztási cikk átadásától számított két éven belül élhet szavatossági jogaival. Magyarországon a szavatossággal kapcsolatos szabályozás a Polgári Törvénykönyvben található.

A szavatosság mellett Magyarországon létezik a kötelező jótállás, vagy hétköznapi és közismert nevén a „garancia” jogintézménye. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet határozza meg, hogy mely új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki az eladó jótállási kötelezettsége. E termékekhez köteles a forgalmazó (eladó) jótállási jegyet mellékelni. A jótállás időtartama egy év. Fontos kiemelni, hogy a kötelező jótállás kizárólag a Magyarország területén megvásárolt új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki, azaz külföldön megvásárolt termékek meghibásodása esetén a kötelező jótállásból eredő jogokra fogyasztóként nem hivatkozhatunk.

Amennyiben egy megvásárolt termékre van kötelező jótállás, akkor a szavatossági jogok és a jótállásból eredő jogosultságok párhuzamosan érvényesíthetőek.

Hibás teljesítés esetén milyen szavatossági igényt érvényesíthetek az eladóval szemben?

Hibás teljesítés esetén az alábbiakban felsorolt négyféle igényt érvényesíthetjük az eladóval szemben:

  • Elsősorban kijavítást vagy kicserélést kérhetünk, melyek közül főszabály szerint a fogyasztó választ, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen (például a meghibásodott termék már egy kifutott szériába tartozik,, és emiatt a csere nem lehetséges), vagy ha az az eladónak a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget (pld: egy nagy értékű terméknél egy néhány ezer forintos, kicserélhető alkatrész hibája miatt nem indokolt az egész termék cseréje) jelentene, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.
  • Ha az előbbiek alapján sem kijavításra, sem kicserélésre nincsen jogunk, vagy ha az eladó a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a dolog tulajdonságaira és rendeltetésre tekintettel megfelelő határidőn belül és jelentős kényelmetlenség okozása nélkül nem tud eleget tenni, akkor a fogyasztó választhat, hogy megfelelő árleszállítást kér vagy eláll a szerződéstől (visszakérheti a vételárat). Fontos tudni, hogy jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Milyen jogaim vannak, ha a termékre a jogszabály szerint kötelező jótállás vonatkozik és a termék meghibásodik?

Amennyiben a megvásárolt termék a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik és az egy éves kötelező jótállást időtartama alatt a vásárolt termék meghibásodik, a fogyasztó ugyanazokat az igényeket érvényesítheti az eladóval szemben, amelyeket a szavatosság esetében. Így lehetőségünk van - az előző pontban meghatározott sorrend szerint - kijavítást, kicserélést vagy árleszállítást kérni, illetve elállni a szerződéstől.

Mi a különbség a szavatosság és a jótállás között?

A szavatossági jogok érvényesítése során – a jótállás (garancia) alapján gyakorolható jogaival ellentétben – a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés időpontjában már megvolt, így a bizonyítással kapcsolatban felmerülő költségeket is a fogyasztónak kell viselnie.

Fontos azonban kiemelni az 1999/44/EK irányelv által valamennyi Európai Uniós tagállam számára előírt minimumszabályt, amely szerint a fogyasztói szerződések esetében a teljesítéstől számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell, hogy a hiba oka már a tejesítés időpontjában is megvolt. Ennek értelmében tehát a szavatosság esetében az első hat hónapban jelentkező hiba miatti felelősség alól az eladó fél csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az eladáskor a termék hibátlan volt, tehát a hiba oka a teljesítés után, a termék nem rendeltetésszerű használata miatt keletkezett. A 6 hónap leteltét követően jelentkező hiba esetén már a fogyasztó kötelessége lesz bizonyítani (pld: egy szakértő testület vagy szerviz szakvéleménye beszerzése útján), hogy a hiba oka már a vásárláskor megvolt.

A fentiekkel szemben a kötelező jótállás a fogyasztóra nézve kedvezőbb, ugyanis a jótállás teljes időtartama alatt (1 év) az eladót terheli a bizonyítás, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ne feledjük, hogy a kötelező jótállás csak a Korm. rendelet mellékletében felsorolt tartós fogyasztási cikkek esetén illet meg bennünket.

Meddig érvényesíthetjük a szavatossági jogainkat?

A jogszabály előírja, hogy együttműködési kötelezettségünk alapján a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül kötelesek vagyunk kifogásunkat a kötelezettel közölni. Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást a jogszabály szerint kellő időben közöltnek kell tekinteni.

A szavatossági igényeket a teljesítéstől (a termék átvételétől) számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesíthetjük. Amennyiben használt termékről van szó, az eladóval rövidebb határidőben is megállapodhatunk, de ennek is legalább egy évnek kell lennie.

Ha az igényünket menthető okból nem tudjuk érvényesíteni (pl. hosszabb külföldi tartózkodás vagy tartós betegség esetén), vagy akkor, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva két éven belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje tartós használatra rendelt dolog esetében három év lesz. Ebben az esetben sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a hat hónap leteltét követően jelentkező hiba esetén a fogyasztó kötelessége lesz bizonyítani, hogy a hiba oka már a vásárláskor fennállt.

Kötelező jótállás érvényesítésére a vásárlástól számított egy évig van lehetőségünk.

A termék 3 napon belül meghibásodott, mit tehetek?

A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben felsorolt kötelező jótállás alá tartozó termékek vonatkozásában a fogyasztót 3 munkanapon (a szombat és a vasárnap munkaszüneti napnak számít, függetlenül attól, hogy esetlegesen a kereskedő akkor is nyitva tart!) belül érvényesítheti csereigényét a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba esetén. Fontos tudni, hogy egyéb termékek esetén ilyen jellegű „cseregarancia” nem illeti meg a fogyasztót!

Szavatossági jogunk érvényesítésekor kötelesek vagyunk-e elfogadni, ha üzlet visszatérítés helyett a termék árának levásárlását ajánlja fel?

Nem! Ugyanis a hibás termék vételárának üzletben történő levásárlását a jogszabály nem ismeri, ilyen szavatossági igényről nem rendelkezik. Természetesen amennyiben a levásárlás lehetősége megfelel számunkra, érdemes lehet azt elfogadni a további viták megelőzése érdekében.

Mit jelent a szerződéses jótállás?

A szerződéses jótállás a felek megállapodásán alapul, azaz egy termék eladása esetén nem jogszabály kötelezi az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként kerül sor. A kötelező jótállás tartalmi elemeit jogszabály határozza meg, míg a szerződéses jótállás esetén a felek közösen állapodnak meg annak feltételeiről, és ezt szerződésben rögzítik. A szerződéses jótállás a kötelező jótállást nem zárja ki. Pl. ha a jogszabály egyéves (kötelező) jótállást ír elő egy termékre (pl. mosógépre), az eladó dönthet úgy, hogy a kötelező 1 éven túl, további időszakra garantálja a termék hibátlan állapotát. Az 1 éven túl vállalt garancia tartalmát és feltételeit azonban az eladó maga határozhatja meg.

Az ilyen szerződésen alapuló jótállás lehet akár részleges is. Például amikor az eladó csak a hibás termék kijavítását vállalja, de kicserélést már nem biztosít.

Mi a teendő, ha azt tapasztaljuk, hogy a vásárolt termék meghibásodott?

A vásárlás helyén kezdeményezni kell a jegyzőkönyv felvételét a minőségi kifogásról.

A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti

  • a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,
  • a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát,
  • a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját,
  • a hiba bejelentésének időpontját,
  • a hiba leírását,
  • szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá
  • a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát.

Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni. A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. Továbbá a jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.

Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.

Van-e határidő a dolog kijavítására vagy kicserélésére?

A Ptk. szerint a kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A Ptk. mellett a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet 5. §-a kimondja, hogy a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Azt, hogy mi minősül a Ptk. szerint megfelelő határidőn belül elvégzett kijavításnak, a jogalkotó nem határozza meg. Az adott ügy körülményeinek ismeretére van szükség tehát annak megítéléséhez, hogy az eladó a javítást megfelelő határidőn belül végezte-e el. A kijavítás lehetséges idejét ugyanis nagyban befolyásolhatják olyan körülmények, amelyekre az eladónak nincs ráhatása. Ezek a körülmények adódhatnak a termék adottságaiból vagy a hiba jellegéből kifolyólag, de előfordulhat az is például, hogy a termék kijavításához olyan alkatrész beszerzésére van szükség, amelyet a gyártó csak késedelemmel tud leszállítani

Elvégezheti-e a fogyasztó maga a javítást?

Ha a forgalmazó a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.

Köteles-e a forgalmazó cserekészüléket biztosítani a kijavítás idejére?

Nem. A magyar szabályozás nem tartalmaz olyan előírást, miszerint a kijavítást elvégző vállalkozásnak kötelezettsége lenne a kijavítás idejére csere terméket biztosítani. Ettől függetlenül több vállalkozás saját üzleti döntése alapján biztosít cserekészüléket a fogyasztó számára.

Korlátozhatja-e az eladó a szavatossági jogokat, ha azt szerződésben rögzíti?

Nem. A fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.

Milyen költség terheli a fogyasztót a minőségi kifogása érvényesítése során?

Valamennyi szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási (szállítási) költségeket - a kötelezettet (azaz az eladót, forgalmazót) terhelik. Jogsértőnek számít például, ha a forgalmazó „adminisztrációs” díj megfizetése ellenében vállalja a javítást vagy a cserét, vagy ellenérték megfizetéséhez köti az elállási jog gyakorlását. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a fogyasztónak bizonyos költségeket, például a visszaküldés költségét meg kell előlegeznie. Amennyiben utóbb bebizonyosodik, hogy a minőségi kifogás jogos, a vállalkozás köteles megtéríteni a fogyasztó részére ezen költségeket.

Mentesülhet-e az eladó a hibás teljesítés miatti felelősség alól?

A kellékszavatossági felelősség alóli mentesülést biztosít az eladó fél számára, ha a vevő annak ellenére szerződést kötött (megvásárolta a terméket), hogy ismerte, illetve tudott a termék hibájáról, vagy azt ismernie kellett (mert megfelelően tájékoztatták, vagy mert pl. vitathatatlanul látszódott a terméken annak sérülése). Az eladónak azonban csakis a vevő által ismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági felelőssége.

Mentesül az eladó a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyagra vezethető vissza, és az anyag alkalmatlanságára az eladó figyelmeztette a jogosultat - Pl. a szabó megmondta, hogy a hozott szövet edzőruhának nem alkalmas, de a vevő mégis ehhez ragaszkodott.

Akciós vagy leértékelt termékek esetében kizárhatja-e vagy korlátozhatja-e az eladó a felelősségét?

Nem. A vonatkozó jogi előírások alapján azonban leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is van helye minőségi kifogásnak a termék azon részére vonatkozóan, amely nem volt hibás, vagy hibás volt, de erről a fogyasztó nem tudott vagy nem tudhatott.

Amennyiben a forgalmazó nem jelölte meg a leértékelés okául szolgáló hibát, és nem adott arról tájékoztatást, akkor – mivel az eladót terheli a bizonyítás azzal kapcsolatban, hogy a hibáról tájékoztatta a vevőt – a fogyasztó az egész termékre élhet a hibás teljesítés miatti igényével.

Bármilyen okból a hibás készülék helyett egy új készüléket adnak, újra indul-e a garanciaidő?

A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

Ilyen esetekben a kötelező jótállási idő egy éves időtartama, illetőleg a szavatossági jogok gyakorlására nyitvaálló két (adott esetben három) éves határideje a kicserélés (az új termék átadásának) napjától újraindul a teljes termék vonatkozásában.

A webáruházakból online vásárolt termékek tekintetében is megilletnek minket a szavatossági és jótállási (garanciális) jogok ugyanúgy, mintha azokat az üzletben vásároltuk volna?

Igen. E tekintetben nincsen különbég az üzletben vagy virtuális boltban (webáruházban) vásárolt termékek között.

Mi az a „nemzetközi garancia”?

Az olyan termék esetében, amelyet a fogyasztó egy külföldi országban vásárolt meg, a jótállásra az adott ország szabályai, illetve azok a feltételek lesznek irányadóak, amelyeket az eladó a termék vásárlásakor meghatározott. Előfordulhat, hogy a gyártó a termékre vonatkozóan olyan jótállást vállal, amely alapján a fogyasztónak lehetősége van a gyártó által fenntartott szervizhálózat bármely tagjához fordulni, függetlenül attól, hogy melyik országban vásárolta a terméket (ún. nemzetközi garancia).

Hova fordulhat a fogyasztó, ha határon átnyúló vásárlással, külföldön vásárolt termékkel kapcsolatban keletkezik minőségi kifogás, garanciális panasz, és a külföldi eladó Magyarországon kívül az Európai Unió valamely másik tagállamában, Izlandon vagy Norvégiában rendelkezik székhellyel?

Ilyen esetekben – ha a társaság nem válaszol a panaszunkra, vagy a válasszal nem értünk egyet – célszerű az Európai Fogyasztói Központ ingyenes, informális szakmai-jogi segítségét kérni a vállalkozással való egyezség, megállapodás elérésének megkísérlése, és így egy esetleges hosszan tartó határon átnyúló bírósági pereskedés elkerülése érdekében. Az Európai Unión, Izlandon vagy Norvégián kívül honos kölcsönző társasággal szembeni jogvita esetén az Európai Fogyasztói Központ nem tud érdemi segítséget nyújtani.

Magyar forgalmazótól vásárolt termék esetén a fogyasztó békéltető testületekhez vagy végső esetben bírósághoz fordulhat a hibás teljesítésből eredő szavatossági, garanciális igényei és követelései érvényesítése érdekében.

 
Panaszbejelentés

Panasza van egy európai uniós, izlandi vagy norvég vállalkozással szemben?

Reklamált már közvetlenül a vállalkozásnál, de nem járt sikerrel?

Forduljon ingyenes segítségért az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának magyarországi szervezetéhez!

Panasz bejelentő

European Commission - European Consumer Centres’ Network

EUR-lex

Fogyasztói ügyek

Consumers, Health, Agriculture and Food Executive Agency

Utasjogok

Az Ön Európája

Dolceta

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

Europedirect

EU
A weboldal a „670686 — ECC-Net HU FPA” elnevezésű projekt megvalósítása során készült, amely az Európai Unió Fogyasztóügyi Programja (2014-2020) keretében az Európai Fogyasztói Központok részére kiírt pályázat során pénzügyi támogatásban részesült.

Az Európai Fogyasztói Központ Magyarország folyamatosan törekszik arra, hogy minden esetben szakmailag pontos és aktuális információkat tegyen közzé a honlapján. Azonban szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a honlapon közzétett információk és hasznos tudnivalók kizárólag az Európai Fogyasztói Központ Magyarország szakmai álláspontját tükrözik, amelyért kizárólag az Európai Fogyasztói Központ Magyarország felel. A weboldal tartalma nem tekinthető az Európai Bizottság, az Európai Unió más szerve, valamint a fogyasztóvédelmi tárgyú uniós pályázatok lebonyolításáért és koordinálásáért felelős végrehajtó ügynökség, a Consumers, Health, Agriculture and Food Executive Agency (Chafea) hivatalos álláspontjának. A weboldal tartalmáért az Európai Bizottság és a pályázati végrehajtó ügynökség nem vállal felelősséget. Továbbá a weboldal tartalma nem bír kötelező erővel sem a fogyasztóvédelmi hatóság vagy más közigazgatási hatóság által lefolytatott hatósági eljárások, sem a polgári peres és nem peres eljárások, továbbá a békéltető testületi eljárások során sem.