Fogyasztóként meggondolhatjuk magunkat és visszaléphetünk a vásárlástól az interneten rendelt termék átvétele után?
Igen, a fogyasztó és vállalkozási közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet alapján úgynevezett elállási jog (a termék visszaküldésének joga, visszaküldési garancia) illet meg bennünket internetes vásárlás esetén, és e jogot néhány kivételtől eltekintve minden esetben gyakorolhatjuk.
Mi az az elállási jog?
Az elállási jog azt jelenti, hogy az interneten megkötött szerződéstől jogszabályi felhatalmazás alapján egyoldalúan visszaléphetünk és a termék visszaküldése esetén követelhetjük a kereskedőtől az általunk kifizetett összeg visszatérítését. Az elállási jog kompenzálja azt, hogy a vásárlás előtt nem volt lehetőségünk a termék megvizsgálására és kipróbálására, továbbá, hogy kizárólag az eladó által egyoldalúan meghatározott információkra támaszkodhatunk a vásárlás előtt.
Határon átnyúló vásárlás esetén is megillet minket az elállási jog?
Igen, amennyiben az Európai Unió bármely tagállamából vásárolunk, az uniós jogharmonizáció eredményeképpen egységesen megillet minket az elállási jog. Lényeges tudni, hogy 2011-ben került elfogadásra a fogyasztók jogairól szóló Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelv, melynek egyik legjelentősebb újítása, hogy a korábban előírt 7 napról az Európai Unióban egységesen 14 naptári napra növekedett az elállási jog határideje. Ennek megfelelően tehát a már említett 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet is 14 naptári napban határozza meg a fogyasztót megillető elállási jog határidejét.
Kell-e indokolnunk a szerződéstől való elállásunkat?
Nem, a szerződéstől való elállásunk esetén nem vagyunk kötelesek a kereskedő kérésére magyarázatot adni az elállás okára. Tehát a szerződésnek megfelelő, hibátlanul működő és a rendeltetésszerű használatra alkalmas, illetve az egyszerűen „nem tetsző” termékek esetén is gyakorolhatjuk elállási jogunkat. Természetesen az esetek többségében az elállásra az adhat okot, hogy a kiszállított termék mégsem olyan, mint amilyennek a honlapon közölt leírás alapján elképzeltük, vagy bármilyen okból nem felel meg az elvárásainknak. Fontos jogszabályi garancia, hogy az eladó elállási jogunk gyakorlását nem kötheti semmilyen korlátozó feltételhez.
Mely időponttól gyakorolhatjuk elállási jogunkat?
Termék (például könyv, elektronikai cikkek stb.) megrendelése esetén a termék átvételétől (több termék rendelése vagy több darabból álló termék esetében az utolsó termék/darab átvételétől), míg szolgáltatás igénybevétele (például interneten közzétett apróhirdetés, interneten megrendelt kábeltelevízió előfizetés) esetén a szerződéskötés után kezdődik az elállási határidő.
Milyen időtartamon belül gyakorolhatjuk elállási jogunkat?
A termék átvételétől és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított 14 naptári napon belül élhetünk elállási jogunkkal. Az általános szabályok szerint a 14 napos határidőbe a termék átvételének, illetve szolgáltatás esetén a szerződéskötés napja nem számít bele.
Lássunk egy példát: Ha a terméket a futárcég egy csütörtöki napon szállítja ki részünkre, a 14 naptári napos elállási határidő a pénteki napon kezdődik. A szombat és vasárnap is naptári nap, ezért az elállási határidőbe ezeket a napokat is bele kell számolnunk. Mindezek alapján a 14 napos a határidő csak kiszállítást következő hét után következő hét csütörtökjén, 24 órakor jár le.
Természetesen a 14 napos határidő alatt bármikor elállhatunk a szerződéstől, de a jóhiszeműség és a tisztesség általános követelménye szerint a termék átvételét követően, annak felpróbálása, kipróbálása, megvizsgálása és a rendeltetésszerű használatra való alkalmasságáról történő megbizonyosodás után haladéktalanul döntsünk a termék megtartásáról vagy esetleges visszaküldéséről. Ha nem így járunk el, meg kell fizetnünk az okozott értékcsökkenést.
Meghosszabbodhat-e az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő?
Igen, meghatározott esetekben. Amennyiben ugyanis a vállalkozás nem tesz eleget az elállási joggal kapcsolatos előzetes tájékoztatási kötelezettségének, azaz nem tájékoztatja a fogyasztót az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, valamint az elállási nyilatkozatminta használatának lehetőségéről, akkor az elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik. Amennyiben a vállalkozás a 14 napos elállási határidő lejártát követő 12 hónapon belül megadja a fogyasztónak az említett tájékoztatást, akkor az elállási határidő az e tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le.
A 14 napos időtartamon belül meg is kell érkeznie a visszaküldött terméknek az eladóhoz?
A terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül vissza kell küldenünk, ugyanakkor a 14 napos határidő nem jelenti azt, hogy a visszaküldött terméknek 14 napon belül meg is kell érkeznie az eladóhoz, hanem elegendő, ha a 14 napos időtartamon belül kifejezzük elállási szándékunkat az eladó felé.
Milyen módon tudjuk igazolni a termék átvételének a napját?
A termék átvételének napját elsősorban a termékhez mellékelt számlán (nyugtán) szereplő teljesítési időpont alapján tudjuk igazolni az eladó felé. Előfordulhat, ezért figyeljünk arra, hogy a termék tényleges átvételének a napja későbbi, mint a számlán feltüntetett teljesítési időpont, ezért az elállásra rendelkezésre álló 14 napos időtartam akár néhány nappal meg is rövidülhet. Sajnos a kisebb webáruházak sok esetben még számlát (nyugtát) sem mellékelnek a termékhez, ezért célszerű – amennyiben van rá mód– a termék átvételekor az átvételi elismervényről egy másolatot kérni, vagy arra a futárral vagy a postai alkalmazottal az átvétel tényleges napját ráírattatni.
Kipróbálhatjuk-e, használhatjuk-e a terméket az elállási határidő alatt?
Természetesen igen, hiszen pontosan ez az elállási jog lényege, hogy a 14 napos határidő alatt megbizonyosodhassunk arról, hogy a termék alkalmas a rendeltetésszerű használatra és megfelel az egyéni használati céljaink teljesítésére, tehát a csomagolás felbontása és a termék kipróbálása nem vezet az elállási jogunk elvesztéséhez (kivéve zárt csomagolású egészségvédelmi, higiéniai termékek, hang-, képfelvétel, valamint számítógépes szoftver esetében). Amint azonban eldöntöttük, hogy nincsen szükségünk a termékre, ezt követően már ne használjuk, óvjuk meg állagát, hogy minél jobb állapotban tudjuk azt a kereskedőnek visszajuttatni, ugyanis a termék tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges mértékű kipróbálást meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felelősséggel tartozunk az eladó felé, és azt meg kell térítenünk részére, kivéve, ha az eladó az erre vonatkozó kötelezettségünkről elmulasztotta tájékoztatni a fogyasztót.
Milyen formában kell közölnünk a szerződéstől való elállásunkat az eladóval?
Elállási szándékunkat szóban (telefonon), postai úton (célszerű tértivevényes levélben), e-mailben, valamint a vonatkozó Korm. rendelet mellékletében szereplő nyilatkozatminta felhasználásával is kifejezésre juttathatjuk, akkor is, ha a kereskedő az elállási jog gyakorlásának valamelyik formáját a honlapon közzétett általános szerződési feltételekben kizárja. Amennyiben a vállalkozás lehetővé teszi számunkra, hogy az elállási szándékunkat a honlapján keresztül is bejelenthetjük (pl. online bejelentő nyomtatvány segítségével), akkor ebben az esetben a vállalkozás köteles tartós adathordozón (pl. e-mail útján) haladéktalanul visszaigazolni a nyilatkozatunk megérkezését. Az utólagos bizonyíthatóság érdekében javasolt, hogy elállási nyilatkozatunkat elsősorban az eladónak a webáruház honlapján közzétett e-mail címére küldjük el. Természetesen, amennyiben a vállalkozás rendelkezik üzlethelyiséggel vagy vevőszolgálattal, elállási nyilatkozatunkat személyesen is átadhatjuk és az eladóval igazolt módon átvetethetjük. Az elállási nyilatkozatunkban mindenképpen utaljunk arra, hogy a hatályos jogszabályok által biztosított, az internetes kereskedelemben is irányadó indokolás nélküli elállási jogunkat (és nem például a hibás teljesítéssel összefüggő szavatossági vagy jótállási jogainkat) gyakoroljuk.
Elállásunk esetén mikor célszerű a terméket a kereskedő részére személyesen vagy postai úton visszajuttatni?
Amennyiben elálltunk a szerződéstől, akkor kötelesek vagyunk a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni, kivéve, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza. A visszaküldés akkor minősül határidőben teljesítettnek, ha a terméket a határidő lejárta előtt küldjük vissza. Fontos tudni, hogy kétség esetén minket terhel annak bizonyítása, hogy az elállási jogunkat határidőben bejelentettük.
Követelheti-e az eladó elállásunk esetén, hogy a terméket az eredeti csomagolásban és az eredeti okmányokkal (számlával) együtt küldjük vissza?
Nem, ilyen feltételektől nem teheti függővé az eladó az elállási jogunk gyakorlásának elfogadását, de javasoljuk, hogy a termék csomagolását óvatosan bontsuk fel és azt őrizzük meg a számlával és egyéb okmányokkal (például a jótállási jeggyel) együtt az elállási határidő lejártáig.
Milyen következményekkel jár a szerződéstől való elállás?
Elállás esetén az interneten megkötött szerződés a szerződéskötés napjára visszamenőleg kerül megszüntetésre, ezért olyan helyzetet kell teremteni, mintha a fogyasztó meg sem rendelte volna a terméket az online shopban. Ez azt is jelenti, hogy a fogyasztó köteles a terméket saját költségén visszajuttatni az eladó részére, kivéve, ha az eladó vállalta e költség viselését, az eladó pedig köteles haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül a fogyasztó által kifizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is, visszatéríteni. Amennyiben azonban a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő, drágább kiszállítási módot (pl: expressz kiszállítás) választ, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltséget.
Hogyan történik a fogyasztónak visszajáró összeg kifizetése?
A vállalkozás a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon köteles visszafizetni az összeget, kivéve, ha a fogyasztó kifejezetten beleegyezett abba, hogy a visszatérítéshez a vállalkozás más fizetési módot alkalmazzon. Fontos azonban tudni, ebből adódóan a fogyasztót semmilyen többletdíj nem terhelheti.
Milyen költségeket kell a fogyasztónak viselnie a szerződéstől való elállásakor?
A hivatkozott rendelet egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a fogyasztó elállásával összefüggésben kizárólag a termék eladó részére történő visszaküldésének költségeit köteles viselni (kivéve, ha az eladó vállalta e költség viselését), ezért a terméket nem adhatjuk fel utánvétellel vagy portóval. Az eladó az elállás miatt sem kötbérfizetési kötelezettséget, sem bármilyen pénzbeli büntetést nem róhat a fogyasztóra. Ezzel összefüggésben a termék ingyenes kiszállításának díját sem lehet utólag a fogyasztóra terhelni. Továbbá a fentiekben kifejtettel összhangban a termék tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges mértékű kipróbálást meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felelősséggel tartozunk az eladó felé, és azt meg kell térítenünk részére, kivéve, ha az eladó az erre vonatkozó kötelezettségünkről elmulasztotta tájékoztatni minket.
Érdemes tudni, hogy nem vagyunk kötelesek kifizetni a visszaküldés költségét, amennyiben a vállalkozás a szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatott bennünket arról, hogy az elállási jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét nekünk kell viselnünk, és a vállalkozás nem is vállalta e költség viselését, továbbá a termék postai küldeményként nem küldhető vissza.
Mi az a visszatartási jog?
Termék vásárlására irányuló szerződésnél a fogyasztó elállása esetében a vállalkozás mindaddig visszatarthatja a fogyasztónak visszatérítendő összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta a vállalkozás felé, hogy a terméket visszaküldte. Javasolt tehát a termék visszaküldését igazoló dokumentum másolatát haladéktalanul megküldeni a vállalkozás részére, annak érdekében, hogy a vállalkozás minél gyorsabban intézkedjen a termékért fizetett összeg visszatérítéséről.
Mikor nem illeti meg a vállalkozást a visszatartás joga?
A vállalkozás akkor nem tarthatja vissza a fogyasztó részére visszafizetendő összeget, ha vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza, azaz a termék visszaküldéséről nem a fogyasztónak kell gondoskodnia.
Minden internetes szerződés esetén megilleti a fogyasztót az elállási jog?
Nem, mivel a rendelet tételesen és teljes körűen felsorolja azokat az esetköröket, amikor nem gondolhatjuk meg magunkat a termék átvétele vagy a szolgáltatásra vonatkozó szerződéskötés után. Feltétlenül tudnunk kell azokról az esetekről, amikor nem gyakorolhatjuk elállási jogunkat, hogy a vásárlási döntésünk előtt ezt a körülményt is mérlegelhessük.
Az online kereskedő meghatározhat-e a rendelet szabályaitól eltérő, a fogyasztóra nézve hátrányosabb szerződési feltételeket?
Nem, mivel a rendelet szabályaitól csak a fogyasztóra nézve előnyösebb, kedvezőbb módon lehet eltérni, például 14 napnál hosszabb elállási határidő biztosításával. Emellett az eladó biztosíthatja az elállási jogot olyan termékekre is, amelyek esetén egyébként a rendelet kizárja a fogyasztó szerződéstől való visszalépését.
Mi lesz a sorsa a fogyasztási kölcsönszerződésnek a szerződéstől való elállás esetén?
A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (Fhtv.) 22. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a fogyasztó - az Európai Unió kötelező jogi aktusának átültetése céljából elfogadott - jogszabályi rendelkezésen alapuló elállási jogának gyakorlása egy termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés tekintetében a kapcsolt hitelszerződést is felbontja. Ebből adódóan a 2011/83/EK irányelvnek való megfelelést szolgáló, a rendelet szerinti 14 napon belül a fogyasztó által megtett elállási nyilatkozat felbontja nem csak azt a távollévők között megkötött szerződést, amelyre az elállási nyilatkozat irányul, hanem automatikusan a járulékos szerződést, így a kapcsolt hitelszerződést is. Fontos megemlíteni, hogy a fogyasztó a vállalkozásnak a járulékos szerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni.
Javasolt-e a szerződéstől való elállásról a hitelintézetet (bankot) is értesíteni?
Igen, a hitelintézet külön tájékoztatása gyorsíthatja a szerződéskötés előtti állapot visszaállítását és hozzájárulhat az esetleges jogviták elkerüléséhez.
Mi az a felmondási jog?
Amennyiben megrendelést követően a vállalkozást kifejezetten arra kérjük, hogy a szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés teljesítését még a tizennégy napos elállási hatásidő lejárta előtt kezdje meg, és ezt követően a teljesítés megkezdődik, a fogyasztót nem elállási jog, hanem felmondási jog illeti meg. Ebben az esetben a már teljesített szolgáltatás értékétől függően a kifizetett összeg arányos részét vagyunk jogosultak visszakérni.