RSS
Hungarian (formal)English (United Kingdom)
Hírlevél feliratkozás
Email: *
Név: *


Facebook


Hónap kérdése

KÉRDŐÍV AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG VAGY LAKÓHELY MIATTI HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBEZTETÉSRŐL

A kérdőív kitöltéséhez kattintson ide!

Főoldal Hasznos tudnivalók Internetes vásárlás Megrendelés és szerződéskötés

Megrendelés és szerződéskötés

 

Milyen információkról köteles a kereskedő a fogyasztókat a megrendelés előtt a honlapján tájékoztatni?

A vonatkozó rendelkezések szerint a vállalkozó köteles honlapján a fogyasztókat többek között a vállalkozás (cég)nevéről és címéről (székhelyéről), és ha azzal rendelkezik, akkor az elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és faxszámáról, a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről, a terméknek, illetve szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló áráról (díjáról) és az összes járulékos költségről, (pld: a fuvardíjról, szállítási vagy postaköltségről), továbbá a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről, a vállalkozás panaszkezelési módjáról, a kellékszavatosságra, termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállásáról, az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatásokról, a jótállás fennállásáról, annak feltételeiről, a szerződéskötés lépéseiről, valamint a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, az illetékes testület elérhetőségéről is tájékoztatni.

Az új jogszabály az elállási joghoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget is kibővítette. Ennek kapcsán a vállalkozás a szerződéskötést megelőzően köteles a fogyasztót tájékoztatni többek között az elállási jog gyakorlásának határidejéről, egyéb feltételeiről, az elállási nyilatkozatminta használatának lehetőségéről, arról, hogy az elállási jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, továbbá azokról az esetekről, amikor a fogyasztót nem illeti meg az elállási jog.

Érdemes tudni, hogy a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének bizonyítása a vállalkozást terheli.

 

Milyennek kell lennie a kellékszavatossággal, termékszavatossággal és a jótállással kapcsolatos tájékoztatásnak?

A vállalkozás a szerződéskötést megelőző tájékoztatását a kellékszavatosság, termékszavatosság és a jótállás fogalmának pontos és megfelelő használatával köteles megadni úgy, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az egyes fogalmak jelentése közötti különbség. E tájékoztatás a jogszabály mellékletében található mintatájékoztató segítségével is megtörténhet.

 

Mi történik, ha a vállalkozás a szerződéskötést megelőzően nem nyújt teljes körű tájékoztatást a termék vagy a szolgáltatás valamennyi járulékos költségéről?

Amennyiben a vállalkozás nem tett eleget a tájékoztatási követelményeknek és nem tájékoztatta a fogyasztót a termékért vagy szolgáltatásért fizetendő valamennyi járulékos költségről, akkor a fogyasztó nem köteles megfizetni ezeket a költségeket.

 

Van-e lehetőség helyesbítésre, ha a megrendelés folyamán tévedésből rossz terméket raktunk a kosárba, vagy a teljesítési feltételek kiválasztásánál „félrekattintottunk”?

Igen, a webáruház honlapján a kereskedő mindig köteles biztosítani az adatbeviteli hibák (félrekattintások) kijavításának lehetőségét (például „vissza” vagy „kosár törlése”, „kosár frissítése” ikonnal).

 

Mit kell tennie a vállalkozásnak annak érdekében, hogy a fogyasztó a szerződés megkötésekor tisztában legyen azzal, hogy megrendelése fizetési kötelezettséget von maga után?

A vállalkozás köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó szerződéses nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a nyilatkozat megtételéhez egy gomb (pl. megrendelés) vagy hasonló funkció aktiválása szükséges, akkor azt könnyen olvasható módon, egyértelmű felirattal kell ellátni, mely jelzi, hogy a szerződéses nyilatkozat megtétele (pl. a megrendelés gombra kattintás) a vállalkozás javára teljesítendő fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a vállalkozás nem tesz eleget ennek, a szerződés semmis.

 

Honnan tudjuk, hogy megrendelésünk ténylegesen megérkezett az eladóhoz?

A kereskedő köteles a fogyasztó online megrendelését haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül elektronikusan visszaigazolni, ami a gyakorlatban egy automatikus válasz e-mail megküldését jelenti. Ez az e-mail jellemzően a megrendelés feltételeit (termék neve, ár, szállítási feltételek stb.) erősíti meg. E körben lényeges, hogy a megrendelési folyamat során e-mail címünket helyesen adjuk meg.

 

Mi történik, ha nem kapjuk meg legkésőbb 48 órán belül a szolgáltató elektronikus visszaigazolását?

Ha a visszaigazolás a fogyasztó megrendelésének elküldésétől számított 48 órán belül nem történik meg, a fogyasztót nem köti a megrendelése. Ez azt is jelenti, hogy, ha például a kereskedő egyáltalán nem küld visszaigazolást a fogyasztó e-mail címére, és a megrendelést követő több hét elteltével szállítja le a terméket, a fogyasztó nem köteles azt átvenni.

 

Jelenti-e az elektronikus visszaigazolás, hogy az eladó elfogadta a megrendelésünket és a termék leszállítására kötelezettséget vállalt?

Tudnunk kell, hogy az e-mailben küldött automatikus visszaigazolással az eladó még nem fogadja el a megrendelésünket, ez még nem jelenti a szerződés létrejöttét, mivel a visszaigazolás mindösszesen a megrendelésünk eladóhoz való megérkezését igazolja. Így adott esetben tévedésből vagy programhiba miatt visszaigazolt alacsony ár vagy készlethiány esetén a kereskedő nem köteles a termék leszállítására az automatikus visszaigazolásban foglalt feltételekkel.

 

Mikor tekinthető létrejöttnek a szerződés?

A szerződés akkor jön létre, tehát amely időponttól kezdve abból a felekre nézve jogok és kötelezettségek származnak, ha a kereskedő a visszaigazolást követően egy újabb e-mailben (ez a gyakoribb) vagy például telefonon értesíti a fogyasztót a megrendelés teljesítéséről, a termék postára adásáról (a futárcégnek való átadásáról) vagy az üzlethelyiségben való átvétel lehetőségéről.

 

Kötelesek vagyunk a vételárat megfizetni, ha a termék leszállításakor derül ki, hogy a csomagban nem a megrendelt termék van, vagy például a visszaigazolt árnál többet követel a kereskedő?

Nem, ilyen esetben nem vagyunk kötelesek a megrendelésünktől különböző termék átvételére és a magasabb vételár megfizetésére, hiszen ebben az esetben nem áll fenn akarategység (konszenzus) a felek között, azaz a szerződés nem jött létre. Jogi értelemben ilyenkor a kereskedő részéről megtett új ajánlatról van szó, amely vonatkozásában a fogyasztó szabadon dönthet, hogy elfogadja-e azt vagy sem.

 

Kötelesek vagyunk a terméket átvenni és a vételárat megfizetni, ha olyan terméket hoz a postás vagy a futár, amelyet előzetesen nem rendeltünk meg (kéretlen küldemény)?

Ha nem rendeltük meg a terméket, azaz nem állt szándékunkban szerződést kötni, akkor nincsen megállapodás a felek között, tehát nem állunk szerződéses viszonyban az eladóval, ezért az nem követelheti a termék átvételét és a vételár megfizetését. Ilyenkor javasolt egy rövid levélben vagy e-mailben a kereskedőt értesíteni, hogy a meg nem rendelt terméket az általunk meghatározott időben elviheti tőlünk. Ne okozzunk magunknak többletköltséget azzal, hogy a terméket magunk küldjük vissza.

 

Mit tegyünk akkor, ha a kéretlen küldeményhez mellékelt levélben szerepel egy olyan tájékoztatás, hogy amennyiben nem jelzünk vissza a kereskedő részére, akkor egy előfizetéses konstrukció keretében meghatározott időszakonként érkező termékek átvételére és megfizetésére vállalunk kötelezettséget?

Ebben az esetben sem beszélhetünk létrejött szerződésről (megállapodásról) a fogyasztó és a kereskedő között, így utóbbi nem követelheti megalapozottan a termékek vételárának megfizetését.

 
Panaszbejelentés

Panasza van egy európai uniós, izlandi vagy norvég vállalkozással szemben?

Reklamált már közvetlenül a vállalkozásnál, de nem járt sikerrel?

Forduljon ingyenes segítségért az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának magyarországi szervezetéhez!

Panasz bejelentő

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

European Commission - European Consumer Centres’ Network

EUR-lex

Fogyasztói ügyek

Consumers, Health, Agriculture and Food Executive Agency

Utasjogok

Az Ön Európája

Dolceta

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

Europedirect

EU
A weboldal a „670686 — ECC-Net HU FPA” elnevezésű projekt megvalósítása során készült, amely az Európai Unió Fogyasztóügyi Programja (2014-2020) keretében az Európai Fogyasztói Központok részére kiírt pályázat során pénzügyi támogatásban részesült.

Az Európai Fogyasztói Központ Magyarország folyamatosan törekszik arra, hogy minden esetben szakmailag pontos és aktuális információkat tegyen közzé a honlapján. Azonban szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a honlapon közzétett információk és hasznos tudnivalók kizárólag az Európai Fogyasztói Központ Magyarország szakmai álláspontját tükrözik, amelyért kizárólag az Európai Fogyasztói Központ Magyarország felel. A weboldal tartalma nem tekinthető az Európai Bizottság, az Európai Unió más szerve, valamint a fogyasztóvédelmi tárgyú uniós pályázatok lebonyolításáért és koordinálásáért felelős végrehajtó ügynökség, a Consumers, Health, Agriculture and Food Executive Agency (Chafea) hivatalos álláspontjának. A weboldal tartalmáért az Európai Bizottság és a pályázati végrehajtó ügynökség nem vállal felelősséget. Továbbá a weboldal tartalma nem bír kötelező erővel sem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vagy más közigazgatási hatóság által lefolytatott hatósági eljárások, sem a polgári peres és nem peres eljárások, továbbá a békéltető testületi eljárások során sem.